Katt a képre


 

Nirvana Tattoo& Piercing Stúdió
6500 Baja,
Katona J. u. 4.
0620/586-00-69
satans66@freemail.hu
www.nirvanatattoo.hu


 

Feedek
Megosztás
Bemutatkozás

Traktálhatnálak mindenféle marketing szöveggel, hogy miért gyere hozzám piercinget, berakatni, tetoválást készíttetni, hogy olcsón dolgozom, meg jól dolgozom…DE!!!…hiszen mindenki fényezi önmagát.

El akarja adni a termékét, szolgáltatását. Nos én inkább arról írnék, mit érzek, miközben blogot írok piercinget,tetoválást készítek neked .

Az első az öröm.

Öröm, hogy megbízol bennem.Az is öröm mikor megismerek új embereket. A munka közbeni beszélgetések örültködések (néha már, már vandálkodás meg hasonlók). :D Öröm, hogy megtisztelsz a bizalmaddal, hogy hiszel abban, hogy jól fogom csinálni azt, amiért megkerestél. Az öröm, hogy azt csinálhatom, amit tiszta szívemből szeretek. Igazából nehéz leírni azt az érzést, mi el fog olyankor, amikor kezembe veszem a tűt, fogóimat és egyéb kellékeimet a piercin, és tetoválás elkészítéséhez.

Öröm az is,hogy a blogot ennyi ember olvassa és tanácsot tudok adni, vagy ötletet a tetoválásaidhoz, legyél Bajai vagy bárhonann az országból...

Mikor előttem fekszik az emberi test, amit én szebbé teszek egy gyönyörű piercinggel, vagy egyedi tetoválással.

A második az alázat.

Alázat a piercing behelyezés, tetoválás elkészítés mint hivatás szépségével szemben, hogy hatalmat adott arra, hogy merjek fájdalmat okozni azzal a tudattal, hogy azért jöttél, mert Te akarod. És akarom én is, mert minden alkalommal átélem a gyönyörűséget, hogy szebbé teszem, örömet okozok.

A harmadik pedig a büszkeség.

Büszkén fogod viselni és elmondod másnak ….”Nézd milyen klassz! Tudod hol csináltattam?” Aztán jön a barátjával, barátnőjével, rokonával, mert tetszett neki és rám meri bízni azt a másikat is, hogy ő is örüljön. Ezt nevezem az alkotás örömének! Mikor aztán később, valamikor szembejön velem és látom az orrában, ajkában a piercinget,vagy a tetoválást a testén. Az is jóérzés mikor egy, egy bejegyzésemre azt mondja valaki ki.....ot jó lett. ;)

Ennyien jártak itt 2010.11.11. óta:

H.R giger /2

A Zillo munkatársa zürichi otthonában kereste fel a deresedő mestert, mely a leírás szerint klausztrofóbikus zsúfoltságban van tömve mindenfélével, a gyűjtőszenvedélyét kielégítendő. Koponyák kuporognak a földön, tejeszacskók és macskaalmok az üres borosüvegek között; mindezek jól megférnek a fénylő Oscar-szobor társaságában…

Zillo: – Sok művész, aki munkájában halállal, fájdalommal és erőszakkal foglalkozik, megállapítja, hogy ezáltal minden félelmétől legalább részben megszabadul. Rád is vonatkozik ez a teória?

Giger: – Igen, bizonyos módon, bár nem ez az egyetlen kulcs a "gépezetemhez". Ha egy bizonyos félelmet lerajzolok vagy -festek, fel vagyok vértezve ellene, ha egy ilyen vízió tényleg bekövetkezik. Legalábbis remélem! (nevet)

Tovább»

H.R Giger /1

H.R. Giger

„A lény nagyjából olyan volt, mint valami kéz: rengeteg hosszú, csontos ujja a saját markába vájódott. A tenyér közepéből kurta, csőszerű képződmény állt ki, s izmos farok csavarodott a csukló alá. a kéz hátoldalán csak éppen sejteni lehetett egy sokszögű alakzatot, mely leginkább egy üveges pillantású szemre emlékeztetett. Undorító! Ha szem volt egyáltalán, és nem fénylő duzzanat… azt alaposabban szemügyre kellett venni. És a szem megmozdult; egyenesen a szemébe nézett.

A tojás felrobbant, az összecsavarodott farok hirtelen fölszabaduló energiája kiröpítette a kezet, amely széttárt ujjakkal ráugrott. Karját maga elé rántotta, hogy kivédje, de elkésett! A kéz rátapadt a sisaküvegére. A tenyér közepéből kiálló cső ott vonaglott az üvegen, amely sisteregni kezdett, aztán szétmállott. A lény behatolt az üveg mögé. Le kell tépnie magáról! A szája felé nyomakodott, körülfonta a koponyáját, csövét ledugta a torkán, hogy lélegezni sem tudott…”

(Alan D. Foster: A nyolcadik utas a halál)

Tovább»